2014. január 9., csütörtök

Mindenféle húsleves

Hogy ne érhessen az a vád, hogy csak és kizárólag édességeken jár az eszem, jöjjön most egy klasszikus étel: a húsleves, ami nagyanyáink szerint gyógyhatású.
Létezik több iskola is, mindegyik a maga verziójára esküszik. Én meg elolvastam és meghallgattam egy csomót, majd lett egy saját alapreceptem, ami tetszőlegesen variálható, és a végeredmény végre nekem is ízlik :)

Húsleves - alaprecept
Hozzávalók:
- 1 ek zsiradék (nálam a libazsír a nyerő, de étolajjal is működik)
- 1 fej vöröshagyma
- 1 "csík" zöldpaprika (nem tudom, hogy hívják azt a formát, mikor hosszában vágunk az egész paprikából :D)
- 2 gerezd fokhagyma (mondjuk közepes)
- 1 kk egész kömény
- 1 kk egész bors
- 1 nagy babérlevél
- 1 tk ételízesítő (tudom, ez csalás, de akkor is :D)
- hús (erről bővebben később)
- 3 közepes sárgarépa
- 2 közepes petrezselyemgyökér
- 1/8 zeller
- 1/4 karalábé
- petrezselyemzöld, zellerzöld
- só
Elkészítés:
Egy nagy fazékba öntök kb 2dl vizet, majd belepakolom a vöröshagymát (megpucolva, egészben, fogpiszkálóval átszúrva, hogy ne essen szét főzés közben), zöldpaprikát, egy teatojásba tömöm a fokhagymát, köményt, borsot, babérlevelet, és az ételízesítővel meg sóval együtt ez is mehet a fazékba.
A folytatás attól függ, milyen húsból lesz a leves.
1, Nálam a csirke a nyerő: a szárnya, nyaka, farhát része, esetleg a lába is biztosan belekerül, de ha úgy alakul, a melle is, csontosan, feldarabolva. Ez esetben a répát és petrezselymet vastagabb karikákra vágom, a zellert és a karalábét meg akkorára, amekkorára sikerül (nekem félig főve is jó, más meg nem nagyon eszi :D). A zöldségeket a hússal együtt teszem a fazékba, öntök hozzá annyi vizet, hogy ellepje a belevalókat, nagy lángon felforralom, aztán kis lángon főzöm, míg minden meg nem puhul. Közben beleteszem a petrezselyem- és zellerzöldet is, amikor eszembe jut. Ha közel késznek ítélem, kipecázom a hagymát, zöldpaprikát és a teatojást, felöntöm annyi vízzel, amennyi levest végül szeretnék, és szükség szerint utánaízesítem. Még egyszer felforralom, és ha nagyon jó fej akarok lenni, le is szűröm, de ez a csirke esetében ritkán fordul velem elő (maximum a habját szedem le főzés közben, ha szükséges).
2, A marhahúsleves ízre mindent visz, viszont magát a húst nem szeretem, így nem is tudom, melyiket érdemes megvenni. Szóval ez ritkán van. De ha mégis, akkor a húst teszem először a fazékba, nagyjából félpuhára főzöm, és csak ez után kerülnek mellé a zöldségek. Egyéb tekintetben ugyanaz a módszer, csak ezt le is szűröm. Mindig.
3, Ide sorolom a csontlevest is, ami nálam sertés és/vagy marha csontból készül. Ilyenkor az alapozás után a fazékba teszem a csontokat (persze mindig van rajta egy kis husi is), és főzöm valameddig. Rendszerint sokáig, hogy "jól kijöjjön az íze" :D Közben egész csomó dolgot lehet megcsinálni, szóval tök praktikus leves. Ha már befejeztem a dolgom, vagy kezdek éhes lenni, akkor kiveszem a csontokat, hagymát, zöldpaprikát, teatojást, átszűröm a levest (a lepotyogó csontszilánkokat senki sem szereti :D), és ebben a lében kezdem el főzni a zöldségeket, a csirkénél leírtak szerint.
A tésztát pedig mindig külön főzöm hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése